General Failure

2012. július 23.-án közzétették a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt, amely 2013. január 1.-én lép hatályba. A törvény szerint az illeték mértéke az illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. Ezt a törvényt (mint minden törvényt) a kormány terjesztette be és az Országgyűlés szavazta meg.

2012. november 19.-én az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt. Ez többek között módosítja és eltérő szöveggel lépteti hatályba a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt. A változás lényege: az illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs lesz érvényes (a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerült az illetékfizetésre kötelezettek köréből).

2013. június 17.-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelenti, hogy a kormány megduplázza a tranzakciós illetéket. Így a készpénzes ügyletek – például ATM-s készpénzfelvétel – esetében a csekkadóként ismertté vált illeték 0,3-ről 0,6 százalékra, míg a banki tranzakciók (bankszámlák közötti átutalások) esetében 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedik az illeték mértéke. Az új illeték-kulcsok 2013. augusztus elsejétől lépnek életbe.

Eddig a pontig a szokásos firkálgatás zajlott. De ezután egy új szín jelenik meg a palettán, folytatás

Nos arról, hogy miért beteg, rengeteg írás született már (jelen bejegyzés címét is egy ezzel a kérdéssel foglalkozó írásból loptuk). E bejegyzésben nem fogunk kísérletet tenni a kérdés megválaszolására, mindössze arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy elég rosszak a beteg esélyei:

További megrázó képek

A blog indításakor nem gondoltuk volna, hogy a firkálgatás ilyen elterjedt Magyarországon. Ismét rábukkantunk egy (pontosabban két, egymással összevethető) gyöngyszemre:

"A forradalom dubiózus kifejezés, csínján kell vele bánni. A kétharmados többséget sem interpretáltuk forradalomként."

(Mondja 2013. szeptember 17.-én Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, miközben útbaigazítást ad Magyarország tiszteletbeli konzuljai részére)

Hogy valójában hogyan interpretálták a dolgot alig több, mint  3 évvel ezelőtt, megtudhatja a

Ha bevezetjük a mindennapi testnevelést, akkor hány tornaórát kell tartani egy nap egy nyolc-osztályos általános iskolában, ahol minden évfolyamon három osztály van? És ha az iskolának 1 azaz egy tornaterme van, akkor hol lehet ezt az (ebben a pillanatban még) ismeretlen számú tornaórát megtartani?

Megoldás:

Vizsgáljuk meg az alábbi két szövegrészletet:

"Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét."

(Magyarország Alaptörvénye - Preambulum)

"2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el."

(Magyarország Alaptörvénye - Záró rendelkezések)

Tehát nem ismerjük el, de azért pár sorral később hivatkozunk rá. Margit, ez noooormális?

Vagy nézzük a következő kettőt:

"Én ........................................, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; munkám során választóim akaratához és megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem."

(Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya, 1. számú melléklet -  Esküszöveg az országgyűlési képviselők eskütételéhez)

Ezt a szöveget ismeretlen tettesek mondták el 2010. május 14.-n.

"Hazánk neve Magyarország"

(Magyarország Alaptörvénye - Alapvetés, A) cikk)

Magyarország Alaptörvényét ugyanezen (fentebb említett) ismeretlen tettesek fogadták el 2011. április 18.-án.

Mondhatnánk: ez az eskü sem tartott túl sokáig. Mondjuk eleve arra esküdtek föl, amit nem ismernek el. Viszont az is igaz, hogy az eskü alól nem a szokásos módszerrel bújtak ki (ti. hogy egyszerűen nem tartották be), hanem úgy, hogy eltüntették azokat a dolgokat, amikről az eskü szövegében szó volt, lásd "Alkotmány" és "Magyar Köztársaság"...

Na ilyen és ehhez hasonló finomságokról fog szólni ez a blog.